Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2017

Szabó Nikolas – Nehéz pillanatok vannak mögöttünk, de a VB már csak ilyen

Egyszer hallottam egy mondatot, ami azóta is foglalkoztat. Így hangzott: „Sose szállj ki a játékból, mert még a legeslegutolsó pillanatokban is lehetséges a győzelem!” Gyerek voltam még, amikor először találkoztam ezzel a mély mondanivalóval bíró rövid gondolattal. Mára bizton állíthatom, megértettem. Ez a hitről, a reményről és az elkötelezettségről szól. És, hogy jöttem rá, és talán ami még ennél is fontosabb hogyan jelenthetem ki ilyen rendületlenül azt, hogy mára mindent értek? Egyszerű. Volt, aki megtanítsa. Szabó Nikolas versenyről versenyre bizonyította be az egész 2017-es szezonja során, hogy Ő nem az a fajta ember, aki könnyedén feladná a dolgokat. A Portugáliában megrendezett Világbajnokságon sem volt ez máshogyan. Nem ez volt életed legelső világbajnoki részvétele. Ezúttal milyen élményekkel gazdagodtál? Teljesen őszinte leszek, nagyon nem volt egyszerű és ennek több oka is volt. Szerintem az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy a VB előtt nem voltam edzeni a pál...

Csak álltam és néztem, hogy ebből mégis mi lesz…

„Az életben épp az az érdekes, hogy egy-egy álmot valóra lehet váltani.” Paulo Coelho gondolai az egész eddigi életemben fontos szerepet töltöttek be. Legyen szó egy tanulmányi versenyről, egy fontos dolgozatról vagy éppen egy olyan „erőd építéséről”, mely később akár egy „egész birodalom központja” lehet. Az igazat megvallva mindig is szerettem nagyot álmodni, valami olyat tenni, ami másokat meghökkent, elcsodálkoztat és ámulattal tölt el. Régebben, gyerekfejjel ezt még kisebb – nagyobb csínyekkel értem el, ám az idő előrehaladtával változás állt be az életembe. Ma már írással próbálom megfogni az embereket, olykor elgondolkoztatva őket az „élet nagy dolgairól”. És, ha belegondolok abba, hogy mindez olyan váratlanul és hirtelen pottyant az ölembe, szinte olyan, mintha valami illúzió lenne. Hirtelen, a semmiből kaptam meg az esélyt, de már akkor tudtam, hogy jó útra lépek. Tizennégy év. Nem túl sok igaz? Sok ilyen korabeli fiatal még „homokozik”. Én akkor találkoztam úgy igazá...