Ahhoz, hogy egy sportoló a rendelkezésére álló körülmények között kihozhassa magából a maximumot, nem mindig elég csak a felkészültség, a rátermettség. Sokaknak szükségük van egy bizonyos pluszra, valamire, ami biztosítja számukra a kellő hitet, hogy a pályán minden rendben lesz. Ezek a megmozdulások, gesztusok, tárgyak számunkra olykor furának vagy éppen viccesnek is tűnhetnek, holott az adott személy számára elengedhetetlenek.
Körülnéztünk egy kicsit a magyar futballválogatott háza táján, hogy megtudjuk, milyen elmaradhatatlan szokásaik vannak pályára lépés előtt.
Dzsudzsák Balázs, aki a félelmetes bal lábáról lett ismert az EB ideje alatt, sok ilyen rituáléval rendelkezik. Először mindig a bal lábára húzza fel a cipőjét, és a pályára is elsőként ezzel a lábbal lép fel. Számára ezek a mozdulatok már olyannyira berögzültek, hogy ha akarná, sem tudna rajtuk változtatni. Az Európa Bajnokság idején pedig megfogadta, hogy amíg a magyar válogatott „áll” Franciaországban, addig növeszteni fogja a szakállát. Ugyan a csapat már itthon tartózkodik, de a mieink remek teljesítményt nyújtottak, Dzsudzsák pedig több góllal nyugtázta, hogy miért is van szüksége a saját kis „szertartásaira”.
A magyar kapu őre, Király Gábor igencsak babonás személynek vallja magát. Elmondása szerint talán az ő számára a bírnak a legnagyobb jelentőséggel ezek a hiedelmek. Minden egyes mérkőzésen, csak a rítus miatt a meccspólója alá trikót, vagy egy mezt húz fel. Elengedhetetlen, hogy elsőként szálljon le a csapatbuszról, és, hogy a sípcsontvédő közül mindig a bal kerüljön fel először.
“Sokszor védtem már ezek nélkül, de sajnos nem olyan érzés volt, nem úgy ment a mérkőzés, nem olyan volt a komfortérzetem. Visszatértem a régi dolgokra, és egyből működött…”
És mi a helyzet a világszerte híressé vált szürke mackónadrággal? Éppen egy szerencsés véletlennek tudhatjuk be, a mára már jelképpé vált viseletet.
„20 éve a kiesés ellen harcoltunk a Haladással, fekete nadrágot viseltem, de valamilyen okból kifolyólag nem maradt tiszta ruhadarabom, a szertárostól pedig szürke nadrágot kaptam. Ez a felszerelés nagy szerencsét hozott, kilenc meccsen nem szenvedtünk vereséget és csak két gólt kaptam...“
Nézhetünk ezekre a dolgokra fura szemmel, és állhatunk érthetetlenül előttük, de egy biztos. Olyakor mindenkinek szüksége van egy olyan szokásra, egy „mankóra”, amely biztonságérzetet nyújt számára és elhiteti vele, hogy a szerencse mellette áll!
Megjelent még: Sportivo - A sportál
Megjegyzések
Megjegyzés küldése